November hava

 Szent András hava - Őszutó - Enyészet hava - Disznótor hava 

A meteorológusok Őszutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Enyészet havának nevezik, eleink (az Arvisura szerint) a Disznótor hava elnevezést használták novemberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent András hava. 

Kányádi Sándor: November

Nyugaton, keleten
vörös az ég alja.
Régről nem kelepel
kéményen a gólya. Csóka- s varjúsereg
lepi el a fákat,
véget a szél se vet
a nagy csárogásnak. Pedig fúj, ahogyan
fújni tud november,
birkózik a csupasz
hegyekkel, vizekkel. Bömböl a szél, süvölt,
dühében már jajgat:
túlcsárogják dühét
a csókák és a varjak.

A Nap a Nyilas jegyébe lép. A hónap régi magyar neve: Nyilas hava, illetve a Nyilas hónap első dekádjának legjelentősebb szentje után Szent András hava volt. Október végén, november elején halálba fordul a természet. Az őszi színes, szép levelek lehullnak, s az érkező fagytól hamar sárrá változnak. A növények áldozatul adják magukat, tápláló talajjá válnak. Egyre hidegebb van, ködösek a hajnalok. 

Őszi kabátunkat lassan télire cseréljük. Mi emberek is többet gondolunk ilyenkor a halálra, az elmúlásra. Ám ne gondoljuk, hogy a halál elpusztulás: a halálból mindig új élet születik. Ezért ültetett a régi ember Farkas napján facsemetét a kidöntött öreg fa helyett. Hiszen ez élettel együtt jár a halál is. A szántóföldekről betakarítják az utolsó terményeket is, és a hónap vége már a báloké. 

Az első hó is november vége felé szokott leesni. A falun élő, gazdálkodással foglalkozó emberek ez idő tájt csak a ház körüli munkákkal foglalatoskodnak. Mit is jelent az enyészet? A pusztulás, korhadás folyamatát, a halálra ítélt dolgaink, kapcsolataink, elengedését, hogy maradék hamvainkból újjászülethessünk, az új terveink, az új életünk felé vehessük az irányt! Ami elpusztult, elkorhadt azt hagyni kell az enyészetnek, az elengedésnek… Hiszen ami elmúlt, azt el kell engedni, meg kell bocsátani a múltat (önmagunknak és másoknak is) – nem dédelgethetjük örökké, nem sírhatunk miatta mindig! 

A november a kilencedik hónap volt a rómaiaknál ("novem" = kilenc). 

Hervadáskor, pusztuláskor,

novemberi dérhulláskor

Tinálatok, lent a kertben

Ránk hullott a falevél.

Az öreg fa hervadt lombja

Mintha nékünk szólott volna,

Mintha minket intett volna:

Vigyázzatok, jön a tél!

                                                                                                                                     (Ady Endre: Hervadáskor)

(Forrás: https://www.kmcssz.org/contents/szakag/regos/november.pdf