Március 31-április 6-ig
Születésnaposok
Március 31.
1900. Szabó Lőrinc, Kossuth-és Jászai Mari-díjas költő, műfordító
1927. Puskás Ferenc, nyolcvannégyszeres válogatottsága során 83 gólt lőtt, ezzel minden idők legeredményesebb csatárának számít. 1956-ban külföldre költözött, Spanyolországban telepedett le, és a Real Madrid játékosaként további jelentős sikereket ért el, háromszor volt BEK-győztes. Dolgozott edzőként Görögországban, Vancouverben (Kanada), Chilében, Szaúd-Arábiában, Egyiptomban és Paraguayban is, 1993-ban néhány hónapig a magyar válogatott szövetségi kapitánya is volt. Nevét 2002. április óta viseli a Népstadion, azaz a Puskás Ferenc Stadion.
1954. Gulyás Dénes, Kossuth-és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes-és kiváló művész
1961. Mácsai Pál, Kossuth-díjas színész, rendező
1988. Miklós Edit, alpesi síző
Április 1.
1930. Kertész Iván, zenei szerkesztő, zenekritikus, az Operakalauz szerkesztője. Zenekritikái a Muzsikában, a Magyar Nemzetben, a Magyar Hírlapban és a londoni Opera c. folyóiratokban jelentek meg. A magyar operajátszás csillagai c. hanglemezsorozat szerkesztője. Legismertebb könyvei: A Magyar Állami Operaház; Beszéljünk az operáról; Aidától Zerlináig voltak. Operakalauza kétszáz zeneszerző több mint félezer operáját ismerteti.
1954. Rubold Ödön, Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész
1976. Farkas Gábor Gábriel, énekes, festőművész, színész
Április 2.
1907. Pártos Erzsi, Aese-díjas színésznő, érdemes művész
1933. Konrád György, Kossuth-és Herder-díjas író, esszéíró, szociológus, akinek művei világszerte ismertek. Fő művei: "A látogató", "A városalapító", "Az autonómia kísértése", "A cinkos", "Antipolitika", "Kerti mulatság" (regények), "Európa köldökén" (esszék). Művei többek között angol, cseh, dán, finn, francia, héber, holland, német, norvég, olasz, orosz, spanyol és szerb nyelven jelentek meg.
1936. Csukás István, Kossuth-és kétszeres Jászai Mari-díjas, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett író, költő. A Magyar Rádió diákköltők részére meghirdetett pályázatára egy barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert. Verseskötetei mellett jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi. Legismertebb figurái például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Történeteiből rajz- és bábfilmek készültek, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült.
1941. Körtvélyessy Zsolt, színész. Ismertebb filmjei: Barátok közt, A Notre Dame-i toronyőr, Honfoglalás. Ismertebb színházi darabok: Dzsungel, Bánk bán.
1946. Koltai Lajos, filmoperatőr
1956. Binder Károly, dzsessz-zongorista, zeneszerző
1963. Kún Csaba, billentyűs, a Ghymes egyik tagja
Április 3.
1927. Székely Éva, olimpiai bajnok úszónő, a Nemzet Sportolója
1931. Körmendi Vilmos, EMeRT-on-díjas zeneszerző, karmester, zenei rendező
1933. Gyenge Valéria, olimpiai bajnok úszó, fotóművész, író
1938. Devich János, Liszt Ferenc-díjas csellóművész. Felvételre játszotta Haydn összes vonósnégyesét, Beethoven, Schubert, Debussy, Ravel, Dohnányi, Kodály vonósnégyeseit.
1951. Budai Ilona, Kossuth-díjas népdalénekes, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Nemzet Művésze
1954. Serei Zsolt, zeneszerző, karmester
1989. Jakabos Zsuzsanna, Európa-bajnok úszó, olimpikon
Április 4.
1883. Juhász Gyula, költő. A 20. század első felében Magyarország egyik legismertebb költője volt. Első versei a Szegedi Napló-ban jelentek meg. Versei általában rövidek, zárt kompozíciójúak. Ismertebb versei: Milyen volt..., Anna minden (Anna versek), Tiszai csönd, Magyar táj, magyar ecsettel (tájversek)
1931. Hacser Józsa, kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő
1937. Portisch Lajos, olimpiai bajnok sakkozó, nemzetközi nagymester. 20 alkalommal szerepelt olimpián, és összesen 6 olimpiai érmet (1 arany, 3 ezüst és 2 bronz) szerzett. Tagja volt az 1978-as argentinai Sakk Olimpia győztes csapatának. Kilencszer jutott a világbajnok-jelöltek közé, ebből kétszer a legjobb négy közé is bejutott. 1970. és 1980. között állandó helye volt a világ tíz legjobb sakkozójának listáján.
1938. Sándor György, Kossuth-és Jászai Mari-díjas író, előadóművész, "humoralista", a Nemzet Művésze.
1950. Bangó Margit, Kossuth-díjas roma előadóművész. A repertoárját meghatározó cigány-dalok mellett magyar nótákat és örökzöld dalokat ad elő. A Magyar Köztársaság Érdemrendjével is értékelték kimagasló művészetét.
Április 5.
1912. Örkény István, Kossuth-díjas író, gyógyszerész, a magyar groteszk próza megteremtője. Legismertebb könyve az Egyperces novellák című gyűjtemény.
1922. Mácsai István, Munkácsy Mihály-díjas festő. Kezdetben az életképek, a portrék, a csendéletek, szimbolikus alkotások, később az ember épített környezete, lakóhelye, Budapest volt képeinek tárgya. A szürnaturalista, fotórealista, hiperrealista festészet és az objektív kiemelés mögött emocionális indíttatás jellemezte művészetét.
1943. Brunner Győző, dobos, aki a Metro, a Taurus, majd a Koral együttes tagja volt.
1945. Makray Katalin, kétszeres olimpiai bajnok tornásznő, sportvezető, az aerobik egyik hazai meghonosítója, a Magyar Tornasport Halhatatlanja.
1946. Bródy János, Kossuth-és Jászai Mari-díjas szövegíró, zeneszerző, énekes
1952. Tátrai Tibor, gitáros
1976. Biros Péter, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó
1981. Szente Vajk, Jászai Mari-díjas színész, rendező, drámaíró, műsorvezető
Április 6.
1814. Ybl Miklós, építész. Főbb alkotásai: Magyar Állami Operaház, Magyar Rádió, Festetics-palota, Károly-palota, Bakáts tér katolikus templom, Várkert bazár.
1910. Zombori Vilmos, publicista, amatőr színes filmes, az első magyar színes némafilm készítője.
1917. Banda Ede, Kossuth-díjas gordonkaművész
1960. Kamondi Zoltán, Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer
1968. Kovács Ákos, Kossuth-díjas dalszerző, énekes, előadóművész. További főbb kitűntetései: A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, eMeRTon-díj, Artisjus-díj, Budapestért-díj
(Forrás: www.ezenanapo.hu; Wikipedia; fotók: Google Képkereső)