Április 28-május 4-ig 

Történtek...

Április 28.

1931. Megkezdődött a magyar hangosfilmgyártás. A régi Corvin Filmgyár telepén, a budapesti Gyarmat utcában kezdték forgatni a "Kék bálvány" című filmet 1931. április 28-án, és öt hónappal később, 1931. szeptember 25-én már be is mutatták a budapesti Royal Apolló moziban. Olyan népszerű színészek játszottak benne, mint Jávor Pál, a főszereplő, Beregi Oszkár és Gózon Gyula. Rendezte Lázár Lajos, operatőre Eiben István volt.
A film azonban nagy bukás volt. Szokatlan volt a témája, egy Amerikában játszódó, szenvedélyektől fűtött társadalmi dráma. A rossz történetet egy rossz forgatókönyv dolgozta fel, minden rossz volt rajta, úgyhogy a hazai közönségnek nem tetszett, nem is fogadta el. Csupán a film két betétdala volt sikeres.
Mégis ez a film jelentette a magyar hangosfilm-korszak kezdetét.

Április 29.

1982. A tánc világnapja. A "balett Shakespeare"-jeként ismert, 1727-ben született Jean Georges Noverre születésnapján világszerte táncművészeti előadásokkal ünneplik a Tánc Világnapját. Az ünnepet 1982-ben az UNESCO Nemzetközi Színházi Intézetének részlege, a Nemzetközi Táncbizottság hozta létre.

Április 30.

1876. Felavatták Budapest második állandó hídját, a Margit hidat. A budapesti Margit híd a Szent István körutat és a Margit körutat köti össze a Margit-sziget érintésével.

1994. A méhek napja. A Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére indult el ez a program, melynek célja a hazai mézfogyasztás növelése.

Május 1.

1890. A munka ünnepe, a munkavállalók szolidaritási napja. 1890-től május elsejét nemzetközi szinten a munkások emléknapjává teszik, ahol a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonulnak fel a nyolcórás munkaidő bevezetése, illetve a nemzetközi szolidaritás kifejezése érdekében.
Magyarországon is először 1890-ben tartottak május 1-jei tömegdemonstrációt. Az Internacionálé 1891-es második kongresszusán május elsejét hivatalosan is a "munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé" nyilvánították. A munkásünnep a XX. század folyamán a legnagyobb nemzetközi szocialista ünnep lett, a munkások ünnepéből a 'munka" ünnepévé" változott. A volt szocialista országokban ezen a napon nagyszabású, látványos felvonulásokkal a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat ünnepelték.

2004. Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz

Május 3.

1896. Ferenc József jelenlétében felavatták a földalatti vasutat, a "kisföldalattit". A budapesti volt az európai kontinensen az első. Valamint Európában az első olyan környezetbarát, villamosmeghajtású földalatti vasút volt, amihez nem tartozott külön mozdony, hanem az első kocsiban volt egyben a motor is. A londonit külön gőzmozdony mozgatta. A "kisföldalatti" az államalapítás 1000. évfordulója tiszteletére készült el, és épp a Millennium évében adták át Budapest polgárainak. A földalatti és az Andrássy út egy része megkapta "a Világörökség része" kitüntető címet.

1899. Létrejött a Ferencváros Torna Club, az FTC. Néhány lelkes ferencvárosi fiatal alapította az egyesületet a mai Bakáts téren. Az FTC első elnöke dr. Springer Ferenc volt

1991. Nemzetközi Sajtószabadság Napja. Ezen a napon világszerte megemlékeznek azokról az újságírókról, akiket munkavégzésük közben gyilkoltak meg. Magyarországon az 1848. évi XVIII. tc. törölte el a cenzúrát és nyilvánította ki a sajtószabadságot. (Március 15-e a Magyar Sajtó Napja is.)

A táncház napja: azért jött létre, hogy megmutassuk az UNESCO által is elismert táncházmozgalom értékeit a külvilágnak. 1972. május 6-án a budapesti Liszt Ferenc térről indult kezdeményezés hatására a világban fiatalok százezrei saját hagyományaik felé fordulnak. Az első táncház 40 éves évfordulóján a Hagyományok Háza Baráti Köre Egyesület hagyományteremtő szándékkal egész napos szabadtéri rendezvényt kezdeményezett a május 6-hoz legközelebb eső szombaton. A rendezvény tudatosan az önkéntességre épül, ezzel is hangsúlyozva a táncházmozgalom alulról jövő, közösségi szerveződését, a közösségek alkotóerejét.

Május 4.

Anyák napja: Magyarországon május első vasárnapja. Az ókori Görögországban már ünnepelték Rheát, az istenek anyját. Ehhez fűződik az első olyan alkalom, amikor az anyaságról megemlékeztek. Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját. Az ünnepet mai napig különböző időpontokban tartják világszerte, főleg májusban. Gyakran kapcsolódik a helyi mondakörhöz, vallásokhoz. 

(Forrás: www.ezenanapon.hu; Wikipedia, fotók: Google Képkereső)